a fény fogságában

ha sötét van gyakran kérdem magamtól vajon érzed-e 
miként világítanak a szavak és látod-e kitárulkozni lelküket
körülöttem zászlók és kövek hullanak csillagok gyűlnek köréd
az én házamban  sírnak a gyerekek soha nem tudják meg 
milyan íze van a tejnek  lelkemnek szigetein játszanak
gyötörnek engem a szavak árnyai nyelvem lelkei
sem versre sem nemzetséged nyelvére nem fordíthatók
távolra önmagamtól mikor hozzád érkezem a fénybe
elmenni  istenre törekvés igen isten ő
fény de vajon ő szavak bennem a nyelv célvesztetten bolyong 
magunkra hagyatottan vagyunk nyelvem és én a fény foglyai
bárcsak megérthetnéd mennyire hiányzik szabadságuk
a mélységek sötétjét  szomjazza a fuldokló
 
 

Utazás nyugatra
Margaret Atwoodnak

A szó egy ismeretlen nyelven.
Tudom róla, hogy van értelme,
hogy jelent valamit.
Talán nem alapvető.
Talán egy kötőszó.
Talán egy név. 
Amikor elhangzik, már ismerős vagy szokatlan még.
Nagyon sokféle szót kell megtanulnom.
Figyelmesen hallgatom a nyelvfolyamak zajlását. 
Vállak és dombok, patakok és hidak
vonalaiban  a szót keresem.
Követem a magánhangzók párafelhőit,
amikor barátok vagy idegenek
ajkáról elindulnak felém.
Azt a nyelvet keresem, amelyen
én is szó vagyok
Már megleltem. Tőlem idegen.
Érthetetlen marad a morfológia és a szintaxis.
Bár fejböl tudom már grammatikáját,
nem ismerem fel kijelölt helyem a mondatban.
Saját nyelvemen is idegen szó vagyok
Szófia utcáin is az, anyám leveleiben is az.
Micsoda félreértés – épp ma.
A történet szüleim asztalánál ül, együtt teáznak.
Talán Bulgáriában visszakapják a szavak régi jelentésüket. 
 
 

Öntudatlanul

A várható emeli lábujjhegyre a lelket
Tekintetét a komikus testre szegezve 
gyermeki mértékkel méri az időt:
most – később, egy – kettő.

Megyőződés a várható, hogy jönni fog valaki.

Kiterítem magam elé minden beteljesületlen emlékem.
Oldalnézetből és szemből őrizzük őket a világ és én.
Nem tudok érinteni – egy ujjam sem maradt,
de két tenyerem veszélyként érzi a távolmaradást.

Várjuk, hogy az emlékezetből előlépjen az az ember.
 

                      KALÁSZ ORSOLYA FORDÍTÁSAI

Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu