PETRI GYÖRGY
KIZÖKKENT IDŐ
(ELŐHANG EGY FOLYTATÁSOS VERSREGÉNYHEZ VÁRADY SZABOLCSNAK)
Mielőtt elkezdeném, lemegyek
még
sörért, vagy inkább
sorbanállásért,
csak el, csak el nehogy kelljen kezdenem
még,
hogy odázhassam el ideidézésedet
e sorokba, melyek
között
is lehet,
márcsak a régi és
rég idejétmúlt
beidegződések céljából
is.
Megjöttem. Se sör, se sor. Igy
hát banállás sem.
A vasárnap bosszantó banalitásai.
Térjek
már a tárgyra! Térek.
Vers indul! Eleje csapó!
Már a kötetcímek (na,
mije is?!) gesztusa:
"
Ha már itt vagy
" és
"
Hátha nem úgy van
"
Úgy érzem, ha a kötetcímeket
megérteném,
(Habár? Gyerekkoromban szétszedtem
egy órát,
- és soha többé nem
tudtam összerakni.)
akkor a versek "
üzenete
" is,
ami valahol dekkol:
dekódolódna: hangolna fel
vagy épp le,
fejbe kólintana, feldobna, mint
egy bedobott feles.
Az első: tkp.
ál
feltételes
mód (ha van ilyen), mert:
akkor
, akkor mi van? Mintha nem
lenne
akkor
,
mintha az előtag nem implikálna
semmit. Vagy
éppen
azt?
És a "hátha"? Most ez óhajtó
vagy gyanakvó mód?
Félre ne érts. Nem verset
elemzek. Csupán jelzem,
hogy már itt elakadtam, hogy szavaid
elég nehéz
porszemek
ahhoz, hogy még
engem is, aki:
megüljenek
.
Verseid - most - csakis mint úgynevezett
"életanyag"
érdekelnek. Párlataként
életünk rég letűnt anyagának.
(Utólagos engedelmeddel, megebédeltem.
Fekete kagylót
provánszi mártással
- ha érdekel. Most folytatódunk.)
", az az év! Az az egyetlen év!
Amikor, ahogy mondani szokás, sülve-főve
együtt voltunk,
olyannyira, hogy respektív asszonyaink
hovatovább kezdtek féltékenykedni.
No, nem
úgy
, természetesen.
És erre, ezt kimondhatjuk nyugodtan
és büszkén,
hogy jóllehet mind a ketten fűvel-fával
(én a mennyiségre
hajtottam, minden nőnemű lényre
húsz és hatvan között, téged
a kapcsolatok kvalitása vonzott,
a szupertitkos (csak a
fél város tudta) keresztbebaszások
fondorlata, hasztalan,
de makacs epekedés rejtelmes(nek
látszó) hamvas fapinák
iránt, jegelt liaisonok félig-felolvasztása,
de főleg: mind e
fentiek műgonddal történő
adminisztrálása-
dokumentálása. Néha
lehívtál a monumentális adatbázisból
egy-egy értőknek való
példányt (ezzel teltek,
többek között, a reggeltől-reggelig
együttlétek). Az
egykorú nyugaton zajló szexuális
forradalomtól, sőt
az egymáséitól is
teljesen függetlenül vívott mozgalmainkba
a buzerancia nem fért bele. A másét,
természetesen,
toleráltuk - amennyiben nem velünk.
Átfedések egymással
női relációban nem
voltak. Nem úgy, mint közös legjobb
barátunkkal. Ki-ki kefélt
(vagy volna) a maga útján.
Mégpedig anélkül, hogy
felosztottuk volna a piacokat
vagy a vadászterületeket. Csakúgy
spontán. Ezt nevezem én
igaz barátságnak. Erről
ennyit. Ami sokkal fontosabb,
hogy, mint írtad volt: "Egy darabig
azt hittük,/
kezdhetünk valamihez közösen...".
Sőt, kezdtünk is:
volt Lukács-szeminárium (a
résztvevők egy része már nem
vagy nem itt él), belevágtunk
egy líra-elméletbe,
az félbemaradt, illetve beépült
a te szakdolgozatodba.
Én egy másikba kezdtem, de
már egyedül. Ahogy már mindent
egyedül csinálok. Nem úgy
értem, hogy
azt
is. Azt azért
inkább, ha még egyáltalán
mégiscsak kettecskén,
Másodmagammal, amikor néha
futja az... időmből.
Én a páros magányt
választottam,
te a két félpárost,
majd a három harmadost.
Közös legjobb barátunk,
nekem: mint a Neptun. Tudom,
hogy van és hol van, de nem látom.
Te szabatos bolygóként
kéthavonta látható
vagy. Pályánk ilyen időközönként
metszi egymást. De már rég
külön-külön csillagképek
pontjai vagyunk, elemei más-más
halmazoknak.
Én az Építésszel,
a Dramaturggal és a Magánpolitikussal
alkotok számnégyest. Meglehetősen
érdekes és gazdag
a müveleti repertoárunk: 4
faktorszorzatánál lényegesen
nagyobb. Amennyivel négy ember számosabb
négy számnál.
Te pedig... De erről talán
inkább te írjál. Nohát, látod?
A kizökkent időre, amiről
pedig irandó lettem volna,
már nem is maradt idő. Kifutottam
az időből.
Úgy belebonyolódtam a barátságunkba.
Eképp hát mégiscsak
esett szó, sőt, másról
sem esett, mint az időről.
Az időről, amelyből kizökkentünk
végérvényesen és
mindörökre.
Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következő címre: lettre@c3.hu
Tartalomjegyzék [Lettre 26. szám (1997. Ősz)] Kezdőlap
stílus 1 (fehér) | stílus 2 (fekete) | stílus 3 (epa) |