RÉGIEK ÉS ÚJAK

Jellemzi az egész újabb irányt a tájkép túlsúlya, ha mégis embereket is festenek, úgy azokat is tájkép-szerûén adják elõ. Ami az embert voltaképp becsessé teszi az életben: a lelkét, - - azt semmibe sem veszik. Legjobb esetben csak éppen tesz-vesz a képen: kalapál, varr, szab stb. Egyebekben pedig a fõsúly az úgynevezett levegõs tónusra esik, mintha ez volna az egyetlen valami a világon, ami becses s mintha ez a levegõs tónus jelentené az emberiség méltóságát, amely így a festõ kezébe van letéve. Tiziano Adógarasa túlhaladt álláspont, mert nincs levegõs tónusa s az új idõk vívmányaként dicsérnek egy vászonrongyot, amelyen néhány szál hihetetlen ember álldogál, (amennyire tudniillik ezt nekik fogyatékos testalkatuk megengedi), amelyen van pár színfolt, aminek semmi köze sincs a természethez s amely a tónusnak csupán felületes mimelese, annak érdekessége nélkül.

Eduard von Gebhardt

A festészetben eddig az jelentette a hatvágást, hogy a sokféle elemet rendezett egységgé, harmóniává tömörítették. Egyszerre csak úgy fordult a sor, hogy divat lett a színeket széjjelhasogatni, felaprítani. Amit minden egészséges szem egységnek ismert fel, azt széjjeltépdesik s most már a drága publikum tótágast állhat annak örömétõl, hogy íme, mily mesésen fölvittük a dolgunkat a színlátásban.

Hans Thoma

. . . azt mondta, a kép semmi ábrázolást ne adjon, csak festés legyen. Pár év múlva majd elbámulhat azon, hogy hívei minõ mázolást fognak véghezvinni.

Moritz von Schwind

Olvasztótégelybe minden konvencióval! Aki mûvész akar lenni, annak mindent át kell ömlesz-tenie, annak új formákat, új formulákat kell kitalálnia. Minden régi értéket félre kell tolni, a mûvésznek merõn új értékeléshez kell jutnia. Szabaduljon meg minden más hittõl, dogmától, véleménytõl. Mihelyst átveszi mások véleményét, elvesztette a saját tehetségét.

George Moore

A modern mûvészeti irány feltûnõen hasonlít a szociáldemokráciához: egyikök sem tûri meg a tekintélyt.

Reinhold Begas

Egy ifjú nemzedék nõtt fel, amely kegyelettelen elvakultságábah semmit sem akar köszönni a nagy elõdöknek, hátat fordít minden hagyománynak s élõrõl akarja kezdeni a mûvészetet. Az a fegyelmezetlen szellem, amely manap átlengi a világot, táplálja az elismert magasb hatalmak ellen kiütött lázadást s a szabad fejlõdés akadályát látja a hálában, amelyet valaki azok iránt érez, akik lelkes alkotásukkal a legmagasb élvezetet szerezték e világnak. Az új idõk gyermekei vonakodnak a múltra tekinteni, nekik nem szabad a régiektõl semmit sem tanulniuk s nem szabad átvenniök még azokat az eszközöket sem, amelyekkel ama nagy férfiak az õ csodálatos hatásaikat elérték ... A régi együgyû mondást, hogy senki sem pottyan kész mesterként a világba, dajkameseként kacagja ki ez a merész mûvészifjúság. S mivelhogy úton-útfélen felhangzik a csatakiáltás: „Igazságot, csupán igazságot!" s mert a szépség fogalmát akadémikus rövidlátásnak minõsítik, természetesen feleslegessé lett azokkal az eszközökkel foglalkozni, amelyek segítségével a régi mesterek az õ rég túlhaladt álláspontjukon szépet alkotni iparkodtak.

Franz von Lenbach

A modern festészet nem veheti hasznát a régi képnek, mert a legutóbbi száz évben a festés módja teljesen megváltozott.

George Moore

Semmit sem vetek meg annyira, mint a járt utat és kitaposott ösvényt.

Paul Baudry

Ami harmonikus, nyugodtan hat, de éppen ez az, ami a mai ideges, izgatott, szenzációt szomjazó ifjúságunknak nincs inyére. Fonák motívumok meghibbant egymás mellé állítása, a rikító szín, a torz forma, a rútság vagy arcátlanság tolakodó elõadása persze zajt csap, de hisz épp ezt kívánják. Ez a durva s erõszakos törekvés különíti az újakat a régiektõl.

Franz von Lenbach

Bevallom, bár nem szívesen, hogy az ifjúság mai törekvéseihez nincs bizalmam, ideáljaik iránt nem vagyok fogékony s azok nem rokonszenvesek nekem. Megcsodálják, ami abszurd, túlbecsülik, ami ocsmány s amit mûvész és mûértõ minden idõkben szentnek, szépnek tartott: most megvetés a része. Szívbõl fáj nekem látnom, mily állást foglal el az ifjúság mestereivel szemben. S amint hogy megszûntek mestereiket tisztelni, épp oly pongyolán bánnak a mûvészetükkel. Munkáiknak sem elõképeik, sem alapjuk nincs, azt mondják: „saját magukból alkotnak". A festészet nem eredménye immár a mûvészi törekvések és érzések hosszú sorának, - - a festészet merõ divattá lett.

Angeli Henrik

Az ifjú mûvésznemzedékben az önbecsérzet és a kritikai szellem sokkal hamarább fejlik és erõsebb gyökeret hajt, mint a kiérdemelt babér iránti kegyelet s a szaktekintélyekbe vetett bizalom.

Keleti Gusztáv

A régi Pinakothéka már nem érdekli a mai fiatalságot és sokak szemében letárgyalt álláspont. Ha tanítványaimnak oly tanácscsal szolgálok, amely a régiek festésében gyökerezik, úgy többnyire fölényes mosollyal találkozom. Ugyanez történik, ha a véletlen esetlegességei helyett az alapos átgondolásra utalok.

Franz von Defregger

Egy vasárnap délelõtt a müncheni Pinakothéká-ban Böcklinnel találkoztam. „Nagyon szívesen jövök ide, - - szólt szokott szarkazmusával - ez az egyetlen hely Münchenben, ahol az ember nem találkozik festõkkel."

Hans Thoma

Kisértsék csak meg ezeknek az ifjaknak valaMlyikét a régi Pinakothékába vezetni, — egyikük múltkor azt mondta nekem, hogy valahányszor odamegy, nem bírja nevetés nélkül állani.

Ferdinand Keller

Böcklin egyszer arra a kérdésre, vajjon megnézte-e már a Glaspalast kiállítását, így válaszolt: „Nem, — még nem végeztem a régi Pinakothekaval".

Õsrégi igazság, hogy az ember szívesebben nézegeti a szépet, mint a rútat és közönségest. Ha a modernek meg is akarják dönteni ezt a tételt, én hû maradok hozzá.

Franz von Defregger

Ha még mûvészeink is, a szépnek e hivatott apostolai, oly sziklaszilárdan meg vannak gyõzõdve az egész modern élet rútságáról, hogy habozás nélkül mindig rút tárgyat választanak, mihelyst arról van szó, hogy elõadási ügyességükkel parádézzanak, csodálkozhatunk-e, ha a nagy tömeg végre a szép fogalmának értelmét végleg elfeledi?

Walter Crane

A különbözõ pártoknak a nevetségesig felfújt harcától nem azért tartom magamat távol, mintha nem érdekelne, hanem, mert azt túlságosan nyugtalanítónak érzem és mert - - utálom. Alapjában mégis csak a személyes érdekre való törekvés itt a fõok s a mûvészet, a szegény, csak ürügy gyanánt szolgál.

Eduard Grützner

Én pedig így vélekedem: az ember élete eltart egy bizonyos ideig; vajjon mi az, amivel a legjobban el lehet tölteni? Avagy tán egy egész nyáron át azzal kínlódjam, hogy lefessek természetes nagyságban egy kutat s a körülötte levõ piszkot meg gazt s százszor is levakarjam, mivelhogy a vén redves fának tónusát nem látom eléggé sikerültnek, azután pedig belefessek egy valamely vászoncselédet, hogy a tónus értékét tanulmányozzam ? Nincs-e mégis a világon valami, ami magasabb értékû? Semmi kifogásom ellene, ha valaki egyszer ilyen kísérletet is végez a tanulmány kedvéért, de ha ezzel kellene eltöltenem az életemet, akkor mégis sajnálnám magamat.

Kari Stauffer-Bern

Jön egy külföldi festõ, mondjuk Lappországból, óriási vászonnal, amely minden eddigit lefõz s ezzel feltûnést kelt. A kép inkább pacsmagolás, mint festés s a változatosság kedvéért az ég vérvörös, a fa kék, az ember citromsárga rajta. „Nagyszerû ! Fényes, ez kivágta a rezet!" - szól ez is, az is s egyszerre arra ébrednek, hogy eddig Nem értették át a természetet, sõt hogy mindezidáig egyáltalán nem tudott helyesen látni az emberiség - s elkezdenek lappokká átvedleni.

Eduard Grützner

A szabad levegõnek, a szétszórt világosságnak, az igazi napsütésnek oly jelentõséget tulajdonítanak a mai festészetben, amilyent soha meg nem érdemelt s amilyent - - beszéljünk õszintén — mind ez a dolog meg sem érdemel.

Eugene Fromentin

Mindnyájan kutatók, keresõk vagyunk. Hát elõre!

Mégis be kell vallanunk, hogy korunk mûvészetének vívmányai korántsem oly fontosak, mint amilyeneknek sokan feltûntetik. Jóformán csak annak határain belül maradnak, amit hatásnak nevezünk. A hatás egyike a mûvészet legszükségesebb elemeinek, de az a pár felfedezés, melyek ennek határait megtágították, gyakran az alapvetõ nagy elemek rovására fejlõdtek, amelyeket elhanyagolni a régiek nagyon is óvakodtak.

Olyik mai festõ szinte elöntötte napsugárral az alakjait, amelyek még csak konstruálva sincsenek. Mások az esthomály bûvös szürkéjében úsztatják a fát, az állatot, az embert s mindezek formái elvesztették a hangsúlyukat.

Minden látszat szerint a verõfény, az ég, a levegõ jutott ahhoz a fontos szerephez, amelyet egykor a régiek az emberi alaknak juttattak.

Az bizonyos, hogy a finom és váratlan hatásokra való törekvés megérdemelte a bátorítást. Jólesõn jellemzi ez a mai irányt s felette érdekes változatosságot kölcsönöz alkotásainak. Ritka módon segíti elõ az érzés kifejezését s azt hiszem, hogy hivatva van mély jellemvonással gazdagítani a jövõ mûvészetét. Mégis csupán hiányos eredményeket hoz létre, mert alapja nem a nagy és élõ rajztudás.

Az emberi alak sokat nyerhet, ha igaz és költõi világítás fogja körül, de csak úgy, ha maga az alak megtartja fõjelentõségét. Még ahhoz is sokkalta nemesebb, hogy egy tájképben csak éppen mint pusztán festõi elem szerepeljen s csupán ürügy gyanánt szolgáljon a verõfény vagy esthomály elõadására.

Másrészt azt hiszem, hogy a festészet lemondhat a legrejtélyescbb hatásokról, hacsak megtartja az erõs testíormát s nem foszlik fel megfejthetetlen talánnyá.

Vajjon mikor jelenik meg e világon ama nagy festõ, aki a hagyományokra támaszkodva, fel tudja használni az új vívmányokat is, egy hatalmas géniusz jegyében olvasztva össze azokat?

Jules Breton

Még a legnagyobb címén is megbosszulja magát az, ha húzódik a kor új alakulásaitól.

Karl Gutzkow

Komoly s tehát egyúttal erõs mozgalmaknak rendesen oly mélyreható a befolyásuk, hogy egészen nem vonhatja ki magát hatásuk alól még a legélesebb elvi ellenfél sem, minden ellenséges állásfoglalás dacára is.

Arthur Roessler

Mulatságos nézni, hogy a régi iskolának ez vagy az a tagja mint lopja magát be valamely konyhakertbe, hogy ott felállítsa a vásznát s rajta isten szabad ege alatt engesztelési gyakorlatokat végez a régi öles falképekért.

Otto Knille

Pár évtizeddel ezelõtt még lehetetlen volt egy csillogó pacsmagolást tájkép vagy egyáltalán festmény gyanánt értékelni.

Gottfried Keller

A tudatlanság még éppenséggel nem új irány.

Arnold Böcklin

A modern mûvészet mindenesetre a mi ernye-detlenül mozgolódó, minden téren naponkint új dolgokat szülõ korunk egyik eredménye s épp ezért nem érdemli a szidást. Nyílt kérdés marad azonban — s rá talán csak késõbb kapunk választ -vajjon mûvészetünkre nézve nem voltak-e mégis jelentõsebbek a régi idõk csendben, világtól elzárkózva alkotó mesterei, semmint ez a kapkodó kor, avagy a modern idõk virtuózai.

Anton von Werner

Az újkor összes technikai vívmányai csak bõvítik és szaporítják a mûvészet eszközeit, de nem jelentik a mûvészet színvonalának általános emelkedését.

Adalbert Franz Seligmann

Haladásról beszélnek, de ha egybevetjük a régi mûvészetet az újjal, rájövünk, hogy az utóbbi nem elõre, de visszafelé haladt.

Franz von Lenbach

Kortársaimmal szemben korántsem érzem magam lekicsinyültnek. De ha a régi mesterekre gondolok, ijedség fog el s mélyen megalázottnak, sõt meg-semmisültnek érzem magamat.

Peter von Cornelius

Oly bizton érzem, amint ahogy nap van az égen, hogy az a kultúra, amelynek részesei vagyunk, nem teremt magából oly mûvészetet, amely értékben s jelentõségben az antik vagy a nagy olaszok mûvészetéhez hasonló volna. Vajjon keseregjünk-e e miatt? Legyünk azon, hogy a régi mûvészet még el nem pusztult maradványait minden módon megõrizzük: de legyünk tisztában azzal, hogy e maradványok mégis csak a múltéi.

Julius Lange

Nagy kárára van a mai mûvészeti fejlõdésnek és bírálatnak, hogy korunk alkotásai sohasem láthatók a régi mûvek tõszomszédságában s ezzel elestünk az egészséges, tágkörû kritikától.

Adolf Hildebrand

Mi, rövidlátó emberek, nem tartjuk eléggé eszünkben, hogy a mai mûveket a kortárs szeme perspektivikusan felnagyítva látja, lévén azok az elõtérben.

Gustav Eberlein

Egykor és most. Mit ér nekünk.a remekmûvek mûvészete, holott elvesztettük ama magasb mûvészetet, az ünnep mûvészetét! Egykoron a remekmûvek mind' ott álltak az emberiség nagy ünneplõ útján, megannyi emlékjele magas és boldog pillanatoknak. Manap a remekmû arra való, hogy vele a sok kimerültét és beteget elcsalogassák az emberiség szenvedéseinek nagy útjáról, ha csak egy részegült percre is; mámort kínálnak nekik s egy csöpp õrületet.

Friedrich Nietzsche

Ideiglenesség, átmeneti jelleg, a véglegesnek, befejezettségnek, kiegyenlítésnek teljes hiánya, -íme korunk néhány jellemvonása.

Houston Stewart Chamberlain

Csak pillanatnyi kovász a kurta lélegzetû mûvészet.

Franz Blei

Mentõi ostobábbak az úgynevezett új eszmék, annál fanatikusabban kapják fel s hajtják végre.

E. J. Hähnel

Aki mesteri módon tud beteg lenni, még mindig pár fokkal mögötte áll az egészségesnek.

p. Ansgar Pöllmann O. S. B.

Nincs semmi a mûvészetben, ami betegesnek volna mondható. Nincs, amit a mûvész bátran ki ne mondhatna.

Oscar Wilde

A bolondot hamarább észreveszik, mint az épeszû embert. Innen a sok új mûvész hírneve.

E. J. Hähnel

Ha valakinek egyszer meg is hibban az esze, s valami bolond vagy bizarr dolgot alkot, úgy az még mindig sokkal érdekesebb, mint bármely kitûnõ iskolás recipe másolata.

Richard Muther

Max Jordan képtár-igazgató meséli, hogy egyszer egy parasztasszony azzal a kérdéssel lepte meg: hova kerül az a sok régi kép, ha majd az újak is elkészültek.