Baránszky László

Kosztolányi húga XLVVII

plusz minusz nagyjából száz lennél mostanában rossz is bele

gondolni hogy mit is csinálnánk így végül is együtt te verse

ket írnál igazi szabályos verseket / ritmus tartva mérték és

ütem / mint ahogy akkor a zászlónk hasábjain háborúellenes ver

sek anyád jakabovits klára szülinapjára egy másik kiadatlanok

atyádhoz külön könyv / én meg igazi esztétikai dolgozatot mely

ben a matematikai logika elkendőzött igazságai / ugyan arra is

rá van kérdezve lásd gödel az jól megrontotta hilbert tételeit /

érvényesülnének valahogy ez megy az nem csak abban értenénk egy

et hogy van nagy művészet / az nem biztos hogy azt hogy lehet

csinálni bár lásd kiefer jeney / és hogy nagyon nehéz találni

igazi halászlét mostanában itt a környéken / erről írt kedvenc

szerződ a mester egyhelyütt / bár én felfedeztem a halászcsárdát

ott a fehér tavak körül csak egy ugrás az ötösön oda érdemes len

ne úgy lemenni szóval egyelem az okmányokat egy bizonylat hogy

az I. hadtest hadműveleti területén jogosan tartózkodol te cím

zetes karpaszományos őrmester / többre nem vitted mint huszár

irtóztál a lovaktól és veled született tapintattal nem akartad

leterhelni jelenléteddel a hadakat / több had is volt / inkább

az untergang des abendlandes-t olvasgattad és remes bácsira em

lékeztél hogy aludtatok a rekkenő nyári hőségben a pince kopor

sóiban mert hogy koporsókészítő volt amúgy civilben óvatos atya

nem beleszólni csak néha lacikám csak arra vigyázz ne otthon tar

tóztassanak le meg végül nem is tudtam hogy ilyen derék fiaim

vannak lacikám te nem így indultál micsoda szöveg negyvenötben az

esküvői lakkcipődben szorongtál szorított ülni se lehetett benne

és akkor én jöttem valami cekker pénzzel pengő járta még és lett

türhető nem új cipőd és azon vettük az én általam csencselt ara

nyon melynek csengését te nem szeretted de gondolom hogy dédapám

valahogy megbocsátja hozzá fellebbezek most így már én is egy

kicsit post humusan e szót elcseszte az akadémia jakabovits mihály

hát nagyjából ez lett belőle láthatod a hidak még állnak a

hegy is ott van és a boldog nép hogy nyüzsög alant a szálló

ebből a szögből a templom tornyát elfedi pont ott van ahol

régen az első budai nőnevelde tanoda megfelelően választot

ták ki a helyet mit nekik ótorony kis társaid az örök fészekfe

nők is időnként együtt a vörös postakocsiban mely már nem tud

vagy nem akar elindulni sehova menyhért telefonál hogy esetleg

összejövünk az angelikában merthogy a hév végállomás is ott

és én is szeretem mert ott apám üldögélt van is fénykép együtt

az egész család már ami maradt belőlük olga néni margit a

család mártirja idősen is csak kisasszony hétrét görnyedve

egyenes szigorú ő aki miklós öcsémnek adta nagypám gyűrűjét

keresztanyám pici mama mickó wanda ahogy mondták a zárt

an mindig elegáns és közöttük ők ketten a két upstart ja

kubovits vagy jakabovits fiú kiknek anyja a hosszú nagymama

egy ponton jóbra magyarosított együtt egy nagyon is a jól vég

zett munka után együtt imre bácsi aki megtervezte elsőnek az

árpád sinautót a bullettrain ősét s aztán persze ő is inkább csak

aluminimumötvözetekben élte életét majdnem az utolsó pillanatig

őt is láttam még halála előtt finom fingmosollyal jelezte hogy

felismert és aztán ihattuk a tori konyakot és most mi az az

miklós én riki kaci valahogy folytatódik a család elnézést hogy

az ént így előre hiába a költő alanyi csak én birok a dolog

nak hőse lenni mígnem beáll a tökéletes elgyávulás és akkor

egy hatalmas katalógus szöveg lehetőleg angolul azoknak a ha

jóknak liberty ships jegyzéke melyek a háború alatt és után

szelték az óceánt ide oda míg el nem süllyedtek egy jókora

viharban vagy megtorpedózva tűntek el a mélybe vagy egyszerű

en szétestek most elhagyva rozsdásodnak az ismerős partokon